A félhold alkonya: Vörös-kék lobogók

Magyar Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet bitorló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud és talán nem is akar a magyar függetlenségi harc élére állni.
A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangú földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ők a "felkelők", az "insurgensek", a "kurucok" az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal, feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét.
Csikász Lajos A félhold alkonya című regénysorozatának első kötete, a Vörös-kék lobogók 1682-ben veszi fel a történet szálát a Magyarország középső részét megszállva tartó törököknek évek óta állandó bosszúságot okozó Fülek várában. A vár két fiatal hadnagya, a katolikus Szentiványi Péter és a református Lehoczky Ferenc gyerekkori jó barátok és harcostársak, ám barátságuk komoly próbatétel elé kerül, amikor egy őrjárat során rábukkannak a félholt Légrády Orsolya nemeskisasszonyra és kíséretére.
Albrecht Caprara grófot azzal a feladattal küldi különleges követként Konstantinápolyba I. Lipót császár, hogy minden eszközzel igyekezzen elérni a két év múlva hatályát vesztő vasvári béke meghosszabbítását. A Magyarországon és a Balkánon át vezető út azonban veszélyekkel terhes, és Konstantinápolyban sem úgy fogadják, ahogyan várná.
Thököly Imre párhuzamosan folytat tárgyalásokat a bécsi udvarral és a Portával, ám mivel az udvar vonakodik engedélyt adni a Zrínyi Ilonával, Rákóczi Ferenc özvegyével tervezett házasságára, súlyos döntésre szánja el magát, és összevonja a bujdosók csapatait Kassa városa alatt.

Csikász Lajos új történelmi regénysorozata a legnagyobb elődökhöz méltóan dolgozza fel a százötven éves török hódoltság utolsó évtizedének történetét. A kiterjedt kutatómunkákra épülő, történelmileg hiteles művek a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag formában tárják az olvasók elé ennek a részleteiben talán kevésbé ismert korszaknak az izgalmas és sorsfordító eseményeit.