Vaják: A végzet kardja

A Sapkowski által teremtett világ sok szempontból "közép-kelet-európai". Jó értelemben. Közelebb áll a magyar gondolkodáshoz, mint sok epikus fantasy mû, amelyet mostanában olvashattunk. A hõsök megsebzõdnek, véreznek, nem csodálat, hanem gyûlölet, de legjobb esetben is irigység veszi körül õket. A falubeliek nem barokkos körmondatokban beszélnek. A könyvben megjelenõ misztikus lények a szláv meséken és mitológián alapulnak, ezért a hangulatuk más, mint az angolszász könyvekben megszokott. Ugyanakkor viszont van egy etikai és morális kódex, amelyhez Sapkowski világának pozitív szereplõi tartják magukat. Ezért együtt érzünk velük, bele tudjuk képzelni magunkat a helyzetükbe. A könyvben Geralt sokszor áll olyan választás elõtt, ahol nincs jó megoldás. Ez a világ nem fehér és fekete, nem lehet egyértelmûen szétválasztani a rosszat a jótól, a szörnyet az embertõl, stb.

Sapkowski hõse nem a fantasykre oly jellemzõ Conan-féle tesztoszterontól csöpögõ agresszív macsó figura. Harcos és mágus, ki a fantáziavilág erkölcsi és természeti egyensúlya felett õrködik. Az ismerõs, de mégis kifordított történetekben strigákkal küzd, átkokat tör meg, vagy konfliktusokat próbál elsimítani - megfelelõ fizetség ellenében.
Andrzej Sapkowski "A végzet kardjá"-ban újabb történeteket mesél el a fõhõs, Ríviai Geralt életébõl. A novelláskötet eredeti nyelven ugyan "Az utolsó kívánság" elõtt jelent meg, ugyanakkor a benne foglalt történetek a magyarul elsõként megjelent könyv eseményei után játszódnak. A 6 novella nem csak folytatja Geralt életének történéseit, hanem felvezeti, megalapozza a harmadik, már teljes regényt a "Tündevér"-t, aminek megjelenése 2012 végén várható.