
% Star Wars: Halálvilág
Szerző: Joe Schreiber
Azoktól az ifjú tanítványoktól eltérően, akiket azért küldtek kutatólaboratóriumok és mezőgazdasági világok segítségére, mert nem bizonyultak elég rátermettnek a Jedi Tanács próbáin, Hestizo Trace páratlan tehetséggel rendelkezik: az Erő segítségével képes kommunikálni a növényekkel.
Eddigi csöndes, zavartalan élete azonban egy pillanat alatt darabokra hullik, mikor Darth Scabrous egy csatlósa elragadja. A Sith Nagyúrnak ugyanis épp az ő szokatlan képességére van szüksége dédelgetett terve megvalósításához. A különleges fekete orchidea, amire eddig Hestizo vigyázott, az utolsó összetevője annak az ősi, sith formulának, amelynek titkait a Nagyúr felfedni vágyik.
Scabrous számításaiba azonban hiba csúszik, és félresikerült kísérlete melléktermékeként vérszomjas élőhalottként kelnek új életre a Sith harcosok. Egyedüli céljuk a pusztítás, és hogy urukat szolgálják, míg annak terve be nem teljesedik, és el nem nyeri azt, amire mindennél jobban vágyik. A halhatatlanságot…
A regény a szerző Halálosztag c. könyvének előzménye.

A szerző további termékei:

Az Ön véleménye:

Az eddigi értékelések és hozzászólások:
Nem kezdtem neki nagy elvárásokkal, csak a Halálosztag szintjét vártam tőle. Egy egyszerű túlélő horror, amelyben reményeim szerint választ kaphatok a vírus eredetére. Szerencsére így egész jól szórakozta, sőt, kifejezetten tetszett a könyv. A történet faék egyszerű. Darth Scabrous a Sith Sötét Nagyura az Odacer-Faustin bolygón egy Sith Akadémiát tart fenn. Legfőbb célja a halhatatlanság elérése. Évek óta kutatja azt, hogyan lehetne ezt elérni. Ehhez már csak a murakii orchideára van szüksége. A gond az, hogy a növény csak akkor marad életben, ha a gondozója is a közelében van. Ezért a Scabrous által felbérelt whipid fejvadász, Thulk nem csak a növényt, hanem Hestizo Trace Jedi-botanikust is a Nagyúr kezére adja. Scabrous előállítja az elixírt, csakhogy az nem várt mellékhatásokat eredményez.
[spoiler]
Hamar elszabadul a pokol. A Sith tanítványok és mesterek a vírus áldozatául esnek. Hestizo menekülésre kényszerül. A whipid Thulk-ban segítőre talál, együtt próbálnak menekülni. Scabrous élve akarja kézre keríteni Hestizot, hogy feláldozza, ugyanis még egy Jedi szívére is szüksége van. Sith tanítványok egy csoportja szintén a túlélésért küzd. Kindra, Maggs, Hartwig, Mnah Ra’at mindent megtesznek a túlélés érdekében, de az árulás is a vérükben van. A végén eleinte nem értettem, hogy az élőhalott Sithek miért kényszerítik Kindrát arra, hogy nyitassa ki a hajó kapuját Pergus Frode-dal. Aztán később eszembe jutott Rance Lussk, akinek az értelme még megmaradt a fertőzés ellenére. Valószínűleg ő vette rá a többi halottat erre. Rojo Trace a Geonosison szerez tudomást húga sorsáról és a megmentésére siet. Rojo beszólása nagyon emlékeztetett az Elrabolva Brian Millsére. Jó volt olvasni, hogy fénykardpárbajokat vívott ShakWeth mesterrel és Scabrous-szal. A végén sajnáltam a sorsát. A regény egyik különös figurája volt Dail’Liss, a faszerű neti könyvtáros. A vele kapcsolatos leírások néhol még tragikusabbak is voltak. Scabrous FD droidja (a Knights of the Old Republic játékokban ez volt a HK egység) kellemes meglepetést okozott, akciózása a könyv kiemelkedő része volt. Különösen élvezetes volt a végső összecsapás ami a Könyvtár alatt, Darth Drear titkos templomában zajlott. Itt derült fény a vírus eredetére, Scabrous is csak átvette az 1000 évvel korábban élt Drear-től. A leírások itt nagyon jók és hátborzongatók. Hestizo, a főhősnő is különleges karakter, tud beszélni a növényekkel. Beszélgetései az orchideával különösen tetszett. A fertőzés mintha a sötét oldal egyfajta megtestesülése lett volna, így amikor ő is megszólal kifejezetten félelmetes érzés fogott el.
[/spoiler]
Negatívum, hogy egy kicsit rövid, így a Sith szereplőkbe nem nyerünk túl nagy betekintést. Pozitívum a történet misztikussága, a részek több helyen félelmetesebbek és jobbak, mint a Halálosztagnál. Az események folyamatosan pörögnek. És még izgulni is lehetett, hogy ki marad életben. Odacer-Faustin bekerült a kedvenc világaim közé. A halálosztagnál szerintem jobb, de a Maul: Vesztegzár szintjét még nem éri el. Mivel nagyon jól szórakoztam raja, ezért megadom rá a négy és felet.
Véleményem és bemutató az alábbi videóban: https://youtu.be/Yr4JlTI2Zr8
A regényben található fontosabb hibák a következők:
1. Eléggé valószínűtlennek tartom, hogy egy Sith mester harc közben annyira figyelmetlen legyen, hogy ne vegye észre, ahogy egy zombi mögé lopakodik és elkapja.
2. Simán lehetetlennek tartom, hogy egy Jedi képes legyen az erő segítségével kicsúszni a béklyóiból, mintha anyagtalan lenne. Ezt nyilván csak azért találta ki a szerző, mert nem jutott eszébe jobb megoldás, hogyan mentse meg a csapdába esett szereplőt.
3. Egy robbanás lökéshulláma nem beszippantó hatású, hanem eltaszító.
4. Ha a whiphid úgy leláncolta magát, hogy még ő se bírjon kiszabadulni, miként lehetséges az, hogy a vákuum szívóereje képes volt kirántani az űrbe? A csaj meg közben sima kapaszkodással ellent tudott állni ennek az irdatlan erőnek?
Viszont, ha ez nem egy SW könyv lenne, élvezhetőbb lenne... De így nem igazán volt az számomra.
A regény az eddig magyarul megjelent könyvek idővonalán a The Old Republic: Árulás és a The Old Republic: Végzetes szövetség között helyezkedik el.
Adatlap: http://starwarsmedia.hu/e107_plugins/content/content.php?content.801
Fórumtéma: http://starwarsmedia.hu/e107_plugins/forum/forum_viewtopic.php?3566
0 Ft értékben.
Szállítási költség: 0 Ft
TOP 20 eladás
az elmúlt 30 napban
TOP 20 eladás
az elmúlt 365 napban