Honfoglalás 1.: Vérszerződés

A nyolcszázas évek közepén a magyar törzsek állandó fenyegetettségben élnek a Dnyeper mellett, Etelközben. Északról az erősödő Kijev városállama terjeszkedne, keletről a már hanyatló, de még roppant erős Kazár Birodalom, délről a besenyők, északkeletről a kimek nomádok szorongatják őket, ráadásul a magyar törzsek is torzsalkodnak egymással.

Rusz (varég) hajósok támadnak meg egy apró magyar szálláshelyet, rabul ejtve annak lakóit. Álmos, a megyerek fejedelme személyesen áll az üldözők élére, majd kegyetlen bosszút állnak. A földre éhes rusz urak, ürügyként használva az eseményeket, lerohanják a közeli Kürt és Gyarmat törzseket. Győzelmet győzelemre halmoznak, és várható, hogy egyenként fölszámolják az összefogni képtelen magyar törzseket.

Álmos felismeri a parancsoló szükséget, és szövetség szervezésébe kezd...

A Vérszerződés a négyrészes Honfoglalás sorozat nyitó kötete. Az író újszerűen nyúl a kényes témához. Nem hisz az öncélú hősiességben, esendő alakjait nem isteni erők vezérlik, hanem a kényszerítő események. Álmos tárgyal, győzködik, olykor erőszakkal viszi végbe akaratát, végül győz, és megkötik a Vérszerződést. Ha ő nincs, a magyarság felmorzsolódik, mint a tartósan összefogni képtelen besenyők és kunok. Általa válik a "Hetumoger" szövetség a térség egyik meghatározó nagyhatalmává, és indul el azon az úton, melynek végén új, nagyszerű hazára lelnek a Kárpát-medencében.