Star Wars: Thrawn

Thrawn karakterét mindig is szerettem, ebben a regényben is jól el van találva a karaktere. Érdekes, izgalmas fordulatos könyv. Mindenkinek ajánlom!

A Tarkin mellet ez is egy alapvetés. Thrawn talán soha nem volt ilyen jól megfogva. Jó végre őt a Birodalom szemszögéből is látni, nem csupán mint kegyetlen admirális. A Kánon regények csúcsa szerintem!

Kiemelkedően jó karakterábrázolás, nagyszerű történet, nem laposodik el sehol, de nem esik túlzásokba sem - a könyv minden oldalát öröm olvasni.
Kis túlzással azt is mondhatom, hogy egy igazi lélektani regény, kalandokkal és cselszövésekkel teli történetbe ágyazva.

Thrawn főadmirálisról a Star Wars-könyv-kedvelők közül szinte csak az nem hallott, aki még nem született meg. Timothy Zahn A Birodalom örököseivel egy olyan ravasz, szerethető és időtálló karaktert alkotott, akinek a személyéről és a hozzá köthető eseményekről a regényeiben apránként rántotta le a leplet. Ebből a több évet felölelő történetből megtudjuk, mikor, hogyan és miért került Thrawn a Galaktikus Birodalomba, és ott milyen megpróbáltatásokon, gőgös és rosszakaratú feljebbvalókon kell átverekednie magát, hogy kibontakoztathassa katonai zsenialitását.
Véleményem és bemutató az alábbi videóban:
https://youtu.be/EH5F4Rc6aT8

Timothy Zahn: Thrawn

Timothy Zahn nem tartozik a kedvenc íróim közé. Az eddig magyarul megjelent tizenegy Star Wars regénye közül csak négy nyerte el maximálisan a tetszésemet. Ezek: a Kirajzás, A túlélők keresése, a Válaszutak és most már a Thrawn is. Nem hittem volna, hogy ennyire élvezni fogom ezt a regényt. Élvezettel olvastam minden oldalát, az összefüggések feltárása érdekfeszítő és izgalmas lett. Zahn meglepően sokat tudott meríteni korábbi műveiből. Több karakter is visszaköszön, mely bizonyítja, hogy bőven van átjárás legendák és kánon között. Thrawn figurája először A Birodalom örököseiben bukkant fel. Akkoriban még nem kedveltem. A Kirajzás volt az első regény, mely szimpatikussá tette a chiss hadurat. Ott sokkal emberibb volt, hibázott is, nem volt túl tökéletes, bár zsenialitása megmaradt. Hasonló a helyzet a jelen regénnyel. Thrawn figurája még szimpatikusabb, mint valaha. A múltjának jó része maradt. Az előmenetelében már fel lehetett fedezni különbségeket. A kánonban hamarabb lett admirális, mint a legendákban. Részletes képet kapunk arról, hogy Thrawn hogyan került a Galaktikus Birodalomba, láthatjuk miként lépdelt egyre feljebb a ranglétrán. Thrawn itt is zseniális, átlátja az összefüggéseket, az esetek többségében több lépéssel az ellenfelei előtt jár. Nem mindenható. A politikai téren sokszor hátrányban van, de így is sokszor kivágja magát. Ebben a könyvben végre kap egy méltó ellenfelet is, akinek motivációi sokszor nem egyértelműek és csak a könyv végén tudunk meg róla többet.
[spoiler]
Még mielőtt kitérnék Nightswan-re nézzük meg a regény két másik fontos szereplőjét: Eli Vanto-t és Arihnda Pryce-t.
Eli Vanto egy olyan szerepet tölt be, mint annak idején Gilad Pellaeon. Thrawn szárnysegédjeként tevékenykedik. Mivel jól ismeri a sy bisti nyelvet ő a legalkalmasabb arra, hogy segítse Thrawn-t. Eleinte bosszankodik a kötelező mentori teendői miatt. Úgy érzi Thrawn hátráltatja az előmenetelben. Időközben elkezdi tisztelni, a végén pedig már úgy érzi, nem is érhette volna nagyobb megtiszteltetés annál, hogy az admirálist szolgálta. Személyében egy becsületes és igazságos embert ismerhettünk meg, aki hisz egy jó Birodalomban, de elborzasztja a kormányzat sötét oldala. Kíváncsi vagyok mi lesz vele a későbbiekben az Ismeretlen Régiókban a Chiss Birodalomban.
Arihnda Pryce-t a Lázadók sorozatban ismerhettük meg. Itt most még többet megtudhatunk a hátteréről. Pryce előrelépése szintén megelevenedik. Szinte a semmiből küzdi fel magát. Nem hittem volna, hogy az ő története ennyire érdekelni fog, de sikerült megfognia. Zahn zseniálisan szőtte egybe a szálakat Az elején még el sem tudtam képzelni azt sem, hogy Arihnda és Thrawn sorsa hogyan fog egybefonódni. Sok váratlan fordulat volt Pryce felemelkedésében. Rátermettsége és ravaszsága lenyűgöző volt. A Batonn-nál történtekben kulcsszerepet játszott. Már a Lázadók harmadik évadának elején nagyon érdekelt, hogy mi történt azon a bolygón. Zahn-nak sikerült nagyon jól árnyalnia a képet és tisztára mosnia Thrawn-t, valamint befeketíteni Arihndát.
Nézzük Nightswan-t. Thrawn-hoz hasonlóan ő is zseniális taktikus és méltó ellenfél. Sikerült még a chiss hadurat is meglepnie. Motivációi csak a könyv végén derülnek ki. Thrawn életében számtalan kihívás mögött ő állt. Nightswan lett volna a legalkalmasabb a Felkelők Szövetségének élére. Belegondolni is érdekes mennyivel előrébb lettek volna a lázadók.
Thrawn előrelépésében több küldetés is szerepet játszott. A Dromedar. az Umbara, a Cyphar, a vuki szolgák esete. Mind nagyon izgalmas és csavaros volt. Thrawn még a titkos Halálcsillag projektre is rájött. A főadmirális céljai érdekesek. Azért lép a Galaktikus Birodalom szolgálatába, hogy megvédje a chiss-eket. Itt is sűrűn utalnak arra a rejtélyes fenyegetésre, mely veszélyt jelent a galaxisra. A legendákban ez a Yuuzhan Vong volt. A kánonban még nem tudjuk, hogy pontosan micsoda. Talán Snoke, talán átemelik ide is a Vongokat, de az is lehet, hogy valami teljesen más lesz. Majd meglátjuk. E miatt a fenyegetés miatt áll Thrawn Palpatine szolgálatába. Az egységes és szilárd Galaktikus Birodalom jelenti az esélyt eme gonosz erő ellen. A batonni küldetés után Thrawn-ból főadmirális lesz és találkozik Darth Vader-rel. Ez előrevetíti a folytatást (előzmény is lesz egyben), mely jövőre jelenik meg. [/spoiler]

Az egyik legjobb Star Wars regény. Bekerült a kedvenceim közé. Ötös. Várom a következőt.

Főleg azok számára lehet érdekes ez a regény, akik nézik a Lázadók animációs sorozatot, mivel részletesen bemutatja Thrawn felemelkedését a birodalmi flottában és azt, hogy került kapcsolatba Pryce kormányzóval, Tarkinnal és Yularen ezredessel. Viszont a Lázadók sorozat kifejezetten fiataloknak készült, akiknek valószínűleg nem fog tetszeni ez a kifejezetten felnőttek számára készült regény. A sztori amúgy csak a vége felé válik izgalmassá és érdekessé, ahogy összeáll a kép az olvasóban. Zahn ismét profi munkát végzett és gyakorlatilag nem találtam felróható hibát az egész műben, ami kész csoda. Ami viszont hiányosság benne szerintem, az a szerelmi kapcsolatok és a magánélet teljes hiánya a főszereplőknél. Egyikük sem élt éveken át nemi életet senkivel? Nem is flörtöltek senkivel? Soha nem voltak kimenőn, szabadságon, nyaralni vagy bulizni?

Az általam olvasott új kánon könyvek közül eddig a legjobb. Zahn hozzá a régi Thrawn regények hangulatát és színvonalát. Az első hozzászólóval nem értek egyet abból a szempontból, hogy bár ugyan felvezet bizonyos eseményeket a Lázadókból, azonban nem csak azoknak lesz érdekesebb, akik követik az animációs sorozatot. Véleményem szerint a régi Thrawn/Zahn rajongók is örömüket lelik majd a könyv olvasásában, hiszen a regény egyetlen történése sem mond ellen a Legendáknak. Ami viszont kicsit negatívum, hogy sok benne a gépelési hiba, összekeverik a katonai rangokat, stb.