Star Wars: A megtévesztés leple

Fantasztikusan magával ragadó.

Egy nagyon fontos regény, mely közvetlenül a Baljós árnyak c.film előtt játszódik, és azt mutatja be, hogy alakult/alakitották ki azt a helyzetet, amibe belecsöppenünk a film kezdetekor.
Bár lehet, hogy van akinek a hosszasabb politikai-gazdasági fejtegetések unalmasnak bizonyulhatnak, ám nagyon is fontosak ahhoz, hogy végre összefüggéseiben láthassuk a Palpatine keltette politikai machinációkat, amely Valorum kancellár ellehetetlenüléséhez, és a Naboo blokádjához vezettek.
Ennek érdekében több szálon bonyolódnak az események, Darth Sidious, a felberelt zsoldosok és a jedik között.
Közben Qui-gon egy megérzéstől vezetettve makacsul nyomoz az ügyben, még ha ezzel ki is vívja a Jedi Tanács rosszallását. Sajnos így se tudja időben felgöngyölíteni az összes szálat, mivel meg az utolsó pillanatokban is van egy politikai csavar az összeesküvésben, mikor azt hisszük már minden világos.
Utána komolyan elgondolkoztam, valószínüleg nem véletlen, hogy Qui-gonék utaznak a Naboo-ra, sőt talán Qui-gon halála sem véletlen, mivel ha addig nem is, egy idő után csak felkeltette Palpatine figyelmét a kitartó szaglászásával.
A fősodor mellett sok-sok jó kis életképet kapunk a különböző ismertebb mesterek életéből, meg Qui-gon és Obi-van kapcsolatából, láthatjuk akció és kikapcsolódás közben a mestert, hallhatjuk szellemes szócsatáikat és élvezhetjük Obi-van pengeéles logikáját. Plusz nagy erénye a regénynek, hogy összeköti a „Jedi-növendék” c.sorozattal is, mivel utalásokat tartalmaz rá, így beemeli azt is a hivatalos Kánonba (így már nem lehet rá azt mondani, hogy az csak egy "ifjúsági sorozat").
Reméljük, fogunk még kapni hasonlóan izgalmas Qui-gonos könyveket a továbbiakban!

Nemrég fejeztem be. Nem csalódtam a szerzőben, a hibái ellenére egy igencsak kellemes olvasmánynak bizonyult.

Ezúttal sem csalódtam James Luceno-ban, ismét egy remek könyvet írt.
Szeretem, ha egy regényben a fejezeteknek is van külön címük, és bár itt nem így volt, a részcímeket is jól esett látni. Korábban már olvastam a Darth Maul Saboteur című novellát, ami leírja a Dorvalla hátterét, hogy hogyan jutott el odáig, amilyennek a regény kezdetén megismerjük. Örültem, amikor megláttam a Sluis Van nevet, ami a Thrawn trilógiából rémlik, az aurodiumot, amivel Az álmok bolygója regényben találkoztam először és a Valorum dinasztiát, ami kicsit előrevetíti a régi időket (Tarsus Valorum a Darth Bane trilógiában). Nem igazán volt tiszta nekem, hogy Nute Gunray előbb volt kormányzó és csak aztán lett helytartó, ahogy a Baljós árnyakban hívják, vagy egyszerűen csak félrefordításról van szó? Szabályosan elolvadtam az olyan nevek láttán, mint Veruna, Oppo Rancisis, Hath Monchar, Kinman Doriana vagy Sate Pestage.
Sei Taria karaktere kifejezetten tetszett a regényben, még ha nem is kapott fontos szerepet. Jó volt látni az utalást a Ruusan-i csatára, a Darth Maul – A vadászó árnyékra (Anoon Bondara, Darsha Assant), vagy a kilencedik fejezetben a Jedi-növendék sorozatra (Bandomeer). Tetszett, hogy viszont láthattam a bimmeket, még ha csak egy említés erejéig is; ezzel a fajjal is Zahn-nál találkoztam először (és mindeddig utoljára). Bár a Stark Hiperűr Háborúról szóló képregényt még nem olvastam, de azért jó volt látni, hogy a szerző ezt is ismeri. Jorus C’Baoth és Depa Billaba nevének is nagyon örültem, utóbbiról már alig várom, hogy még többet olvashassak a Shatterpoint-ban. Nagyon bejött az újabb utalás a múltra a 17. fejezetben: 2000 évvel ezelőtt… Thracia Cho Leem és Vergere nevének láttán is elaléltam, hogy Yaddle-ről már ne is beszéljünk. Amikor az író megemlítette Az alanti-ban történteket, ott már tényleg nem tudtam, hová lehet még fokozni az élvezetet. Szívesen láttam a Czerka, Saccoria és a Tagge neveket is, Wilhuff Tarkin szerepeltetése pedig egy újabb jó pont volt nálam.
A mű végére egészen megkedveltem Cohl kapitányt, Rellát és Boiny-t. Kár, hogy meghaltak. Ahogy megölték a Kereskedelmi Szövetség direktorátusát, az kifejezetten jó húzás volt. Ha jól emlékszem, erre már utalt a szerző a Darth Plagueis-ben is, csak nem tudom, pontosan hogy. A befejezés remekül előkészítette a Baljós árnyakat és örültem, hogy kiderült, miért vádolják Valorumot azzal, hogy lefizethető. Több másik mellett ez volt az a fordulat, ahol csak ámultam. Luceno nagyon el tudja találni az ilyen cselszövős regényeket és látszik rajta, hogy kiválóan ismeri a Star Wars világát. Olyan karaktereket hozott össze ebben a regényben, hogy azt meg sem gondoltam volna. Eddig mind a négy itthon kiadott könyve nagyon tetszett nekem. 2016-tól az önálló regények közül szívesen látnám a Tatooine Ghost-ot vagy a Scourge-ot is.

Nos most fejeztem be.
Fantasztikus.
Az egész könyv cselekménye hihetelen kanyargos és a végére pofonütésként világosodik meg a lényeg.Hihetelenül szorakozutató volt a nebula front szerepe a végéig nem volt teljesen világos .Valorum főkancellárral elgé rendesen kitoltak sajnáltam szegényt.Nute Gunray jelleme nagyon hasonlit a Bajlos árnyakban valo önmagához.

Ez nagyon jó könyv lett nem bírtam letenni.

James Luceno: A megtévesztés leple

A Darth Plagueis-hez hasonlóan ez a kötet is a hanyatló, korrupt Köztársaság korába viszi el az olvasókat. A könyv Luceno korai írásaihoz tartozik, ez volt a harmadik SW sztorija. A könyvről sokan mondják, hogy egy politikai thriller és egy kalandregény keveréke. És ez igaz is, hozzá kell tenni, hogy ez egy nagyon izgalmasra sikeredett történet. Luceno jól megtalálta az egyensúlyt a politikai manipulációk és az akciójelenetetek között. Akik a Darth Plagueis-ből hiányolták az akciókat, azok most azt is megkapják.
Spoiler

A könyv főleg Palpatine-ra, Qui-gon Jinn-re, Valorumra és Cohl-ra koncentrál. Qui-gon és Obi-van hozzák az EP1-ből megismert formájukat, öröm volt őket újra akcióban látni. Obi-vannak kevesebb szerep jutott, elsősorban Qui-gon Jinn volt fókuszban. Qui-gon a szokásához híven sokszor a saját útját követi, és eben a történetben is van konfrontációja a Jedi- tanáccsal. Mégis sajátos viselkedésmódja az, ami előreviszi a sztorit. Palpatine mesterien keveri a kártyákat, az író, bár sok mindenbe belemegy, mégse ír le minden apróságot, de a cselekmény előre haladásával fokozatosan kitisztul a kép és olvasó összerakhatja a szálakat. Cohl kapitány személyében egy érdekes és összetett személyt üdvözölhetünk. Cselekedetei nagyban hozzájárulna k a végkifejlethez. Valorum itt közelebb kerül az olvasóhoz, több mindent megtudunk róla. A végén nagyon megsajnáltam, ahogy csőbe húzták. A sztori viszonylag sok szereplőt vonultat fel, érdemes figyelni az utalásokra is. Érdekesség, hogy Luceno a könyv írása folyamán még 2000-ben exkluzív bepillantást nyert A klónok támadása forgatókönyvébe, így itt szerepelt először számos karakter é szervezet, akik csak a EP2-ben bukkantak fel. A regény vége elég csattanós lett.

James Luceno újra hozta a formáját, egy nagyon élvezetes és izgalmas történetet hozott össze. A Darth Plagueistől egy hangyányit elmarad, de A gonosz útvesztőjével, vagy a Sötét Nagyúrral felveszi a versenyt. Ötös.

Nagyszerű regény volt. A politikai szál is és az akciósabb részek is izgalmasak.

Nagyon tetszett, hogy rengeteg ismert karakter kapott kisebb-nagyobb cameót vagy mellékszerepet.

Összességében szerintem még mindig a Darth Plagueis az író legjobb regénye, de ez is 5-ös.

Van egy hiba a 177. oldalon. Yaddle helyett Yoda van írva rögtön az első mondatban, ráadásul ez pont egy eseménysor kezdő jelenete, ezért el kell telni vagy egy fél fejezetnek, mire kiderül, hogy Yoda ott sincs.

Izgalmas, fordulatos, remek történet.
Véleményem és bemutató az alábbi videóban: http://youtu.be/OcQWxZxTSDQ

Véleményem az 501.-ről: http://youtu.be/Ck-1qUgC2n0

Tényleg jó olvasmány.

Politikai thriller+ akció regény együtt. Tök sirály volt olvasni. Aki szereti Jimmy bá könyveit feltétlenül gurítsa le ezt is XD.

Nagyon jó könyv. A legjobb Frederick Forsyth könyvekre emlékeztet.

Remek történet. Amúgy 5 csillagot adnék rá, ha...

...ha nem érezném erősebbnek a többi, magyarul megjelent munkáit...

Mindazonáltal a Baljós Árnyak-rajongóinak kötelező, mivel remekül előkészíti annak eseményeit!

Vegyes érzések maradtak bennem erről a regényről, mivel összességében egész jó munka, de egyes részeivel nem vagyok kibékülve. A politikai ármánykodást és szarkavarást remekül és fárasztó részletességgel mutatta be Luceno, amiből érthetővé válik sok rejtélyes dolog a Baljós árnyak előzményeivel és eseményeivel kapcsolatban. Ugyanakkor a csaták leírása szerintem kissé szegényes és gyengécske, amik komoly átírásra szorulnának, főleg az elején és a közepén. A végén tűrhetőbb. Amit a leginkább hiányoltam, az a különféle űrhajók, járművek és droidok rendesebb leírása. Talán azért nem írta le a szerző, melyik harci robotnak mi a neve, típusa, mert amikor ez a könyv készült 2002 előtt, még nem voltak ismertek ezen adatok. A Revenue teherhajó például egy Lucrehulk-osztályú jármű, a deszantszállító pedig egy C-9979-es leszállóhajó. Helyettük körülményes körülírásokat alkalmazott, ami olyan, mintha a szerző csak egy átlagos mozinéző lenne, aki egyszer véletlenül látta a Baljós árnyakat.
Szokatlan módon ebben a műben Palpatine majdhogynem atyai kedvességű, jószívű és jóindulatú alaknak van beállítva, akiről nem feltételezné az olvasó, hogy főgonosz szemétláda. Qui-gon Jinn és Obi-van Kenobi alakja viszont eléggé elnagyolt és jellegtelen, gyakorlatilag nem hagynak mély nyomot az olvasóban a jelenlétükkel. A leírások sok helyen szájbarágósak, mintha ovisoknak készültek volna, a befejezés viszont remek és ötletes. Egyszer el lehet olvasni, de világosan látszik, hogy ez Luceno egy korai munkája, amikor még csak próbálgatta a szárnyait és épp csak kezdett megismerkedni a star warsszal és a saját tehetségével.

Elolvasva!

Érdekes volt, tele fordulattal, mondjuk a főbb szereplőkért nem igazán tudtam izgulni mert Valorum Palpatine Obi-van vagy Qui-gon egyaránt benne vannak a Baljós árnyakban! Valorumot sajnáltam, Palpatine jóságos szenátornak van beállítva de amit jobban kidolgozhattak volna az Havoc karaktere! Ha akkor olvastam volna mikor megjelent eredetileg biztos jobban tetszett volna! De így egy kicsit lehagyják akcióban és cselszövésekben a mai regények mint a Plagueis. De szerethető és ötös nekem !

A Prequel trilógia-kedvelőknek szólok, hogy a Black Series figurák megjelentek itthon is, érdemes figyelni Plagueis miatt (szith-gyűjtőként én már beszereztem a magamét :) )

Ez biza egy szupi könyv gyerekek. Érdemes elolvasni.

Igen, várós... ezt vártam a plagueis után a legjobban!

Nagyon várós!

Indiana Jones nem lesz?

Én se értem mi a baj ezzel a borítóval. Nekem kifejezetten tetszik. Ráadásul ha jól tudom, ez az egyetlen borító, amivel a könyv megjelent, így esély sincs a változtatásra. Kíváncsi leszek rá, Lucenóban eddig nem csalódtam és nem hinném, hogy most fogok. Már nagyon várom ezt is és a két Karen Traviss könyvet is.

Ez a borító nagyon illik hozzá,pont azok a szereplők vannak rajta,akiknek a legfontosabb szerepük van a könyvben.
Remélem,ezzel a borítóval jelenik meg nálunk is,én már nagyon várom.

Szerintem nem gáz ez a borító! ebben jelent meg, én így szívesen olvasom!

Szeretem az ilyen regényeket, könnyen passzolhatóak :)

Na ha valaminél itt tényleg érdemes lenne lecserélni a borítót. A könyv 2001-ben jelent meg, akkor még lehet felkapottak voltak ezek az élőszereplős képek, de ma már nem. Tehát ez a nyugdíjas klub fénykép nem illik túlságosan rá, pláne ha még bolti forgalomba ia kerül.

Várós mint mindig. :D

A magyarul megjelent Star Wars könyvek időrendjén a Jedi-növendék: Harc az igazságért és a Darth Maul: A vadászó árnyék között helyezkedik el.

Adatlap: http://starwarsmedia.hu/e107_plugins/content/content.php?content.508

Kibeszélő: http://starwarsmedia.hu/e107_plugins/forum/forum_viewtopic.php?1740

Indiana Jones nem várható?

Nagyszerű! Titkon reméltem, hogy ez a regény fog következni a Republic Commando sorozat után és valóban. Mióta várom már! Köszönöm Szukits!