# Titkos világ I-II. - A hírszerzés története

Szerző:

Ár: 11.999 Ft 10.199 Ft
Megtakarítás: 15 %
Megjelenés:
2021
Kiadó:
Európa
Oldalszám:
1288
Kötés:
Keménytáblás
ISBN:
9789635044108
Készlet:
Raktáron
Szállítás:
október 23 - 29.

„Minél messzebbre tekintesz vissza – írta Winston Churchill –, annál távolabbra látsz előre.” Maximája az egyik kulcsa a huszonegyedik századi terrorelhárítás megértésének.

Egy igen hosszú távú perspektíva nagyobb rálátást nyújt a tömegpusztító fegyverek jövőbeli, terroristák általi felhasználására, mint a szeptember 11-e utáni, technikailag nem túl fejlett terrortámadások rövid távú tapasztalata. (…)

 

Bár a jó hírszerzés csökkenti a meglepetést, meggátolni nem tudja azt. Néha még a legjobb stratégiai hírszerzés is csak úgy enged bepillantást a jövőbe, ahogy az Szent Pálnak adatott meg a menny kapcsán – tükör által homályosan. A múlt tapasztalatai alapján a hírszerzési elemzőket éppoly rendszeresen meg fogja lepni a nemzetközi viszonyok alakulása a huszonegyedik században, ahogy az elődeikkel is történt a huszadikban. 1914 augusztusában senki nem jósolhatta meg, hogy a háború során Oroszország Európa legautoritáriusabb monarchiájából átmegy a világ legforradalmibb rezsimjébe. A nácizmus háborúk közötti győzelme ugyanolyan megjósolhatatlan volt, mint a bolsevizmus diadala a háborús időkben. Amikor a német weimari köztársaságba akkreditált korábbi brit nagykövet, Lord D’Abernon 1929-ben publikálta kétkötetes memoárját, mindössze egyetlen utalást tett Hitlerre, azt is egy lábjegyzetben, ahol megemlíti, hogy 1924-ben hat hónapot töltött börtönben, „azután pedig a feledés homályába veszett”.

 

Milyen hírrel tértek vissza Mózes kémei az ígéret földjéről? Miért hittek inkább a jósoknak a római hadvezérek csata előtt, mint a felderítőiknek? Mekkora szerepe volt az iszlám térnyerésében Mohamed kémhálózatának? Valóban több spion tartózkodott az 1815-ös bécsi kongresszuson, mint uralkodó és diploma? Mekkora információs hálózat szükséges egy egész társadalom megfigyeléséhez – az ősi Indiában, a 19–20. századi Oroszországban, vagy napjaink Kínájában?

 

Christopher Andrew brit történészprofesszor képekkel illusztrált és szakirodalmi utalásokban gazdag, három évezred globális hírszerzésének történetét elbeszélő, egyedülálló könyve – „a hírszerzés bibliája” – nemcsak a fenti kérdésekre ad választ, de a kémkedés olykor a történelem menetét megváltoztató hatásairól és napjainkban is időszerű jelentőségéről is sokat elárul.

 

A sorozat további részei:

 

Az Ön véleménye:

Értékelés:
0/5
: kiváló,
: egész jó,

: átlagos,
: gyenge,
: csalódás

A kosárban 0 termék van
0 Ft értékben.

TOP 20 eladás
az elmúlt 30 napban
TOP 20 eladás
az elmúlt 365 napban