World of Warcraft-kisokos: Az élőholtak történelme Azeroth legendáiban

Élőholtak

Halálmágia az ősidőkben

Az élőholtak a világegyetemben jelen lévő nekromantikus erők segítségével léteznek tovább. Többségüket az a vágy hajtja, hogy elpusztítsák azt, ami már sohasem lehet az övék: az életet. A Fekete Birodalom bukását követő időkben a titánszülött Őrzők óvták Azeroth földjét a sötétség erőitől. Galakrond az ős-sárkányok egyike elképesztő hatalomra tett szert. Északföldén csillapíthatatlan éhségében mindent felfalt, ami a szeme elé került. Idővel más ős-sárkányokra is elkezdett vadászni. Ettől teste és elméje eltorzult, halálon túli energiák járták át minden porcikáját. Galakrond azon áldozatai, akiket nem falt fel egyben élőholtakként tértek vissza a létbe és a számuk egyre csak nőtt.

Tyr, az Őrzők egyike más ős-sárkányokkal együtt közös erőfeszítéssel megállították Galakrondot. Idővel a titánszülöttek átadták a helyüket a Sárkány Megtestesüléseknek, hogy ők óvják tovább a világot. Csakhogy a halálmágia már megvetette a lábát Azerothon. A nekromantikus erőket a későbbiekben számtalan módon használták. A Lángoló Légió eredar boszorkánymesterei az Ősök Háborúja idejében holtakat támasztottak fel, hogy bevethessék őket a kaldorei ellenállók ellen. A Száz Király Korában a moguk aktívan éltek a halálmágiával. Lelkeket zárták különleges terrakotta szobrokba, amelyeket páratlan erővel ruháztak fel, hogy aztán ellenségeiket elpusztíthassák. Még egyes troll törzsek előtt sem volt ismeretlen a nekromancia művészete.

A boszorkánymesterek sötét praktikái

Draenoron Kil’jaeden és Gul’dan manipulációinak köszönhetően az ork sámánok jó része hátat fordított a régi tradícióknak és a szellemek világának. Démoni útmutatásra új erőket sajátítottak el, így születtek meg a boszorkánymesterek. A túlélés érdekében az ork klánok egyesültek és megalapították a Hordát. A boszorkánymesterek mellé Gul’dan Kil’jaeden segítségével létrehozott egy olyan csoportot, melynek tagjai a nekromancia tanulmányozásának szentelték magukat. Ők lettek a nekroliták. Azt remélték, hogy sötét erejüket felhasználva járványokat szabadítanak az ellenségre, majd feltámasztják a holtakat, hogy azok a Horda oldalán harcoljanak. Miután leszámoltak a draeneiekkel egy titokzatos idegen útmutatását követve megépítették a Sötét Portált és megtámadták Azerothot.

Az Első Háború során a Horda legyőzte Viharváradot, de komoly veszteségeket szenvedett el. Feketekéz eleste után Végzetpöröly Orgrim lett az új hadfőnök. Orgrim egyáltalán nem szívelte Gul’dant és inkább megszabadult volna tőle. A Horda ereje azonban megfogyatkozott és a ravasz boszorkánymester megígérte a hadfőnöknek, hogy új harcosokkal pótolja rövid időn belül az elesetteket. Cho’gall, az ogre mágus segítségével összegyűjtötte az Árnyéktanács elesett tagjainak kísérteteit, majd árnyékmágia segítségével az elesett viharváradi lovagok testébe plántálta be a lelkeket. Megszülettek az első halállovagok. Vérimádó Teron volt az első ilyen sötét harcos. A hallálovagoknak nem volt szükségük pihenésre, vagy ételre, maguk is képesek voltak túlvilági erőkhöz folyamodni. Így el tudták orozni ellenfeleik életét és fel tudták támasztani az elesett harcosokat, hogy azokkal erősítsék a saját csapataikat a harctéren. Csontváz hátasaikon harcolva rettegést csempésztek a Szövetség katonáinak szívébe. Csak az újonnan felállított paplovagok rendje volt képes szembeszállni velük a Fény hatalmával. Az emberek, elfek, törpök egyesített erői visszaverték és legyőzték a Hordát. A megmaradt halállovagok és orkok visszamenekültek Draenorra. Orgrim fogságba esett, Gul’dan pedig meghalt. A Horda irányítását Ner’zhul vette át, aki újabb portálokat kívánt nyitni más világokra. Vérimádó segített az új hadfőnöknek az átjárók megnyitásához szükséges relikviák beszerzéséhez. Ezzel viszont magára vonta Azeroth hőseinek figyelmét, akik megállították Ner’zhult.

Az élőholtak új korszaka

Draenor elpusztult és a maradványaiból létrejött Peremföld. Kil’jaeden a Horda bukása után megértette, hogy a Lángoló Légiónak egy új, szabad akarat nélküli, engedelmes seregre van szüksége Azeroth meghódításához. Ner’zhult kirángatták az Asztráltérből és egy vértezethez, valamint egy rúnavésett pengéhez, Fagyhalálhoz kötötték. A vértet és a pengét jégtömbbe zárták és foglyul ejtették a bukott sámán lelkét. Ner’zhul tanítványai lichekké váltak. Az újdonsült élőholt varázstudók sötét hatalmak szolgái lettek. Ner’zhul lett a parancsolójuk, a Lich Király.

A terv szerint nekromantikus ragálynak kell végig pusztítania Azerothon. Az élők áldozatául esnek és hűséges élőholtakként támadnak fel. Északföldén erődöt emeltek a Lich Királynak, ez lett a Fagyott Trónt körbe ölelő Jégkorona Fellegvár. Az új élőhalott sereg első hatalmas szörnyetegei a hajdani vrykulokból, jégtrollokból és vendigókból kerültek ki. Az iszonyat nagyurai – Tichondrius, Balnazzar, Detheroc, Mal’Ganis és Varimathras – figyelemmel követték az eseményeket. Északfölde legtöbb népe élőhalottként támadt fel és az élőholtak serege egyre inkább gyarapodott. Az ősi, pókszerű nerubianok népe Azjol-Nerub királyságában a fagyott tundra alatt rejtőzött. A Lich Királyt lenyűgözte a rovarlények ellenállása és örömmel ölte meg, támasztotta fel, majd sorozta be őket a seregébe. A nerubianok lépcsős piramisait mágiával átitatta és idővel ezek lettek a Veszedelem jelképei Azerothon.

A Lich Király hívószavát hamarosan egy nagyhatalmú mágus is meghallotta. Kel’Thuzad a nekromancia elkötelezett híve volt, amivel kivívta Dalaran mágusainak ellenszenvét. A Lich Király viszont megígérte, ha hű szolgája lesz, akkor feltárja előtte a halálmágia összes rejtett titkát. A mohó mágus egy új szervezetet alapított, az Átkozottak Kultuszát. Kel’Thuzad és nekromanta tanítványai elkezdték megfertőzni Lordaeront az élőhalott ragállyal. 

Arthas Menethil herceg és Szilajrév Jaina jártak utána az ügynek. A ragály szép lassan elterjedt az országban. Arthas mielőtt megölte volna Kel”Thuzadot megtudta, hogy a betegség mögött egy Mal’Ganis nevű démon áll. A herceg egyre kegyetlenebb lépésekre szánta el magát, hogy megállítsa a fertőzést és Mal’Ganist. Elpusztította egész Startholme-ot, majd Északföldére hajózott, hogy leszámoljon az ellenséggel. Útja során rábukkant Fagyhalálra, a rúnapengére, mely szép lassan megmételyezte a herceg elméjét. Arthas hazatérése után megölte az apját és átvette a hatalmat Lordaeronban. 

A Lich Király új bajnokaként a Veszedelem erőinek élén halált és pusztulást hozott a Keleti Királyságokra. Quel’Thalas elf királysága elbukott. Számtalan hős kósza harcos, köztük Szélfutó Sylvanas is élőhalott bansheevá vált és a Veszedelem szolgáiként harcoltak tovább Arthas mellett. Időközben eljött a Lángoló Légió újabb inváziója is, hogy végre elfoglalják a meggyengült Azerothot. Thrall és Jaina szövetséget kötöttek az éjelfekkel és megálljt parancsoltak Archimonde seregeinek. Archimonde bukása után a Lich Király meggyengült, kiválasztott bajnokát pedig magához szólította. Ebben az időben egyre több élőhalott visszanyerte korábbi életének elveszett emlékeit. Sylvanas összegyűjtötte ezeket a szerencsétleneket és elhagyták a Veszedelmet. Ők lettek az Elhagyottak, azok a kitaszított élőholtak, akik immáron nem részei a Veszedelemnek, és akikre undorral tekintettek az élők. 

Sylvanas Elhagyottjai Lordaeron hajdani fővárosában telepedtek meg. Időközben Arthas lett az új Lich Király és az egész világra fenyegetést jelentett. A Szövetség és Horda hőseinek együttes erőivel, tengernyi áldozat árán sikerült leszámolni vele. Csakhogy a Fagyott Trónhoz kötött élőholtakat irányítania kellett valakinek. Sárkányvégzet Bolvar vállalta magára a feladatot, hogy ő legyen a következő Lich Király, aki ezt a szerepet betölti. Nem sokkal később az Elhagyottak csatlakoztak a Hordához.

Az élőholtak jellemzői és fajtái

Az élőholtak faja az egyik legszerteágazóbb és legösszetettebb a World of Warcraftban. Bármely élő teremtményből válhat élőhalott. És természetesen akár halálmágia útján is születhetnek különféle torz kreatúrák, mint például a förtelmek, vagy a halottevő ghúlok, kriptafajzatok. Az élőholtaknak nincs szüksége pihenésre vagy alvásra. Habár nincs szükségük levegőre, némelyek késztetést éreznek arra, hogy úgy lélegezzenek, mint az élők. Képesek enni, vagy inni, némely esetben holtak húsát eszik.

A szentelt víz, vagy a Fény mágiája képes kárt tenni bennük, akár végleg el is pusztíthatják őket. Ezt leszámítva csupán halványan képesek érzékelni az egyéb támadások okozta fájdalmat. A legtöbb élőhalott a testében hordozza saját lelkét, kivéve a lichek, melyek külön ereklyetartóban tárolják. Épp ezért egy lichet csak akkor lehet végleg elpusztítani, ha a lelkét tartalmazó tartót megsemmisítik. Szívósak, kitartóak és ellenállóak. Az öntudat nélküli élőholtakat sokszor irányítani kell. Az Elhagyottaknak erre nincs szükségük, hiszen ők visszanyerték tudatukat.

Az élőholtakat három fő típusba tudjuk sorolni. Anyagi testtel rendelkezők, mint például a förtelmek, ghúlok, kriptafajzatok, halállovagok, zombik, vízköpők. Csontvázszerűek, mint például a lichek, vagyis az élőhalott mágusok és a csontvázharcosok. Szellemszerű, testetlen lények, mint például a lidércek, árnyak, bansheek, vagy a fantomok.

Érdekelnek World of Warcraft könyvek és képregények? Ha többet szeretnél megtudni a legendás hősökről és gonosztevőkről, akkor merülj el a Azeroth csodálatos világában. Mi elhozzuk a legjobb és legnépszerűbb Warcraft regényeket, így egy fantasztikusan széles választékból tudtok válogatni. Nálunk találhattok regényeket, képregényeket, mangákat és világbemutató könyveket is.

WARCRAFT-KÖNYVEK