Gettysburg + Hontalan hadsereg? - Epizódok a hidegháborús hírszerzés történetéből

Gettysburg

1863. július 1-3-án a mélyen északi területen fekvő pennsylvaniai Gettysburgnél a szemben álló felek az akkor már két éve zajló amerikai polgárháború egyik legnagyobb és utólag a legtöbbet emlegetett csatáját vívták egymással. Ugyan a háború még majdnem két további évig tart majd, azonban ezzel a fordulópontot jelentő ütközettel a Dél kapitulációjához vezető folyamat visszafordíthatatlanná vált. Az 1863. június elején indult gettysburgi hadjárattal a déliek ekkorra már legendás parancsnoka, Robert E. Lee az Unió területének mélységébe kívánta áthelyezni a háború fő hadszínterét. Ellenfelének, a pár nappal korábban, a tiltakozása ellenére főparancsnokká kinevezett George Meade tábornoknak hatalmas áldozatok árán végül sikerült ezt megakadályoznia.

Stephen Sears könyvének nagy erénye, hogy a sokéves kutatómunka eredményeként feldolgozott óriási forrásanyag és a könyv nagy terjedelme ellenére a szerző nem veszik el a részletekben, hanem olvasmányos, koherens, a nagy egészet mindvégig szem előtt tartó történetként meséli a sok szálon futó eseményeket, ennek a sorsdöntő három napnak a történetét együtt a hadjárat előzményeivel. A könyv olvasmányosságához hozzájárul, hogy - ahogyan ezt már Sears a Richmond kapujáig. A félszigeti hadjárat, 1862 című munkájában is láthattuk - az eseményeket emberi döntések és választások sorozataként mutatja be, a részt vevő emberekre, az általuk átéltekre koncentrál, ezért a könyv szinte regényként olvastatja magát azzal együtt, hogy közben eleget tesz a történetírás legszigorúbb kritériumainak is.

Most is sok mindent megtudunk az északi-déli szembenállás mélyebb, kulturális-társadalmi vonatkozásairól; bár ezek a törésvonalak mára jelentősen átalakultak, és sok újabb is megjelent mellettük, de a polgárháború témája ma, a radikálisan átalakuló Egyesült Államokban aktuálisabb, mint valaha. Ez a nagyszabású könyv egyaránt jó olvasmány a témában járatosak számára és azoknak is, akik kevés előismerettel veszik a kezükbe. Az olvasó tájékozódását majdnem száz korabeli fénykép és rajz, valamint tizenkilenc térkép segíti.

Hontalan hadsereg? - Epizódok a hidegháborús hírszerzés történetéből

A Kádár-korszak politikai propagandája a külföldi titkosszolgálatok és a nyugati emigráció beavatkozásával magyarázta az 1956-os forradalom kitörését. A pártállami időszak visszatérő motívuma volt a népi demokrácia ellen harcot hirdető külföldi fegyveres csapatok képe, amelyekben fontos szerepet kaptak az ország eltiprására törő nyugati magyar emigránsok. Vajon volt-e, s ha igen, mi volt az alapja ennek a képnek? Ha voltak ilyen csapatok, kik és milyen céllal hozták őket létre, és a magyar állambiztonsági szervek milyen intézkedéseket tettek a fenyegetés elhárítására?
A Hontalan hadsereg? című kötet eredeti levéltári iratok segítségével, a történeti feldolgozás eszköztárát használva tárja fel a magyar hírszerzés történetének néhány epizódját az 1950-60-as évtizedből. A hidegháború időszakát ugyanis valóban a titkosszolgálatok aktív működése jellemezte, de tevékenységük dokumentálása hosszú évtizedeken keresztül nem volt lehetséges. A szerző által áttekintett és bemutatott iratokból többek között az is kiderül, hogy a kémregényekből ismerős ügynöki munkaábrázolás valós információkon alapul; megismerhetjük belőlük az emigráns magyarok legharcosabb képviselőit, néhány sikeres ügynököt, valamint az állambiztonság módszereit a hálózat bővítésére és a célszemélyek becserkészésére.
JOBST ÁGNES 1997 óta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által létrehozott Vidéktörténeti Témacsoporthoz csatlakozva a pártállam hatalomgyakorlási mechanizmusait vizsgálta, és elsőként foglalkozott a keletnémet Stasi és a magyar hatóságok együttműködésével. A keleti tömb országainak, elsősorban Magyarország és az NDK állambiztonsági szerveinek együttműködését elemezve tágította kutatási területét a hírszerzés irányába.