Ifjúkori napló 1839-1848 + "...Önöknek persze könnyű, beülhetnek egy kávéházba..." - Ferenc József magánélete

Ifjúkori napló 1839-1848

Illusztrációk: 48 oldalas színes képmelléklet Ferenc József osztrák császár és magyar király ifjúkori naplóját első ízben veheti kézbe a magyar olvasó. Kiadásunk több forrásszöveget foglal magában. Első része a kilencéves főherceg és idősebb öccse, Ferdinánd Miksa 1839 őszén tett alsó-ausztriai utazásáról szóló beszámoló, amelyet valószínűleg szülei számára készített. Ezt követi a tulajdonképpeni napló, amely 1843. augusztus 18-án, Ferenc József tizenharmadik születésnapjával indul, amikor V. Ferdinánd császár és király ezredessé és a 3. dragonyosezred tulajdonosává nevezte ki. Az eleinte naponta, később változó intenzitással vezetett feljegyzések segítségével 1848. március 13-ig, a bécsi forradalom első eseményéig követhetjük nyomon a hamarosan egy egész birodalom irányításának feladatát megkapó főherceg életét. A naplójegyzetekben még nem az 1848–1849-es magyar szabadságharcot leverő „véreskezű” ifjú császár, sem pedig a dualizmus mitikussá vált „Ferenc Jóskája” jelenik meg, hanem egy, a környezetét kíváncsian szemlélő kamaszfiú, aki ekkor még nem sejti, hogy neve és alakja idővel egy birodalom és egy korszak szimbólumává válik. Mindenesetre már a naplóban megmutatkoznak később legendássá vált személyiségjegyei: kötelességtudása, rendszeretete és tekintélytisztelete; de a kamaszkor nehézségei, és ennek nyomán olykor az önreflexió is beszűrődnek a napló szövegébe. A bejegyzésekben a kötelezettségek, tanórák, hadgyakorlatok mellett plasztikusan mutatkoznak meg a kiterjedt Habsburg família szinte egész Európát behálózó családi kapcsolatai, a főherceg szoros viszonya édesanyjával, Zsófia főhercegnével, valamint Ferenc József egész életében jellemző vonzalma a vadászat és a színház iránt. A napló legélvezetesebb fejezetei talán a főhercegek képzési programjának részét képező, a birodalom egyes vidékeinek megismerését célzó tanulmányi kirándulásokat bemutató bejegyzések, amelyek 1844-ben és 1845-ben Ferenc József észak-itáliai, 1843-ban pedig magyarországi élményeit összegzik. A napló első magyar nyelvű kiadását gazdag képanyag, valamint a helyszínek, események, és különösképp a család szövevényes kapcsolatainak jobb megértését segítő jegyzetapparátus kíséri.

"...Önöknek persze könnyű, beülhetnek egy kávéházba..." - Ferenc József magánélete

Téved, aki azt gondolja, hogy mivel ismeri Ferenc József császár történelmi alakját és államférfiúi tevékenységét, magát az embert is ismeri. Olyan hivatalt és hivatást töltött be, melyet nem ő választott, hanem amit a sors kínált fel neki. Ez a könyv olyan képet rajzol a császárról, amit hiába keres az olvasó a történelemkönyvekben: egy polgár lép elénk, egy családapa, aki bár olykor makacs és udvariatlan, nagyvonalú és kicsinyes, mégiscsak ember. Ferenc József mindmáig ismeretlen vonásai tárulnak fel ebben a könyvben.

Az olvasó bekukkanthat a császári toalettbe, a háló- és dolgozószobába, az ebédlőbe, tanúja lehet, hogy hol és hogyan élte mindennapjait a császár. Közben persze feltárulnak a Habsburg uralkodó nyárspolgári vonásai, ám méltóságán nem esik csorba. Ez a könyv nem rajzolja át az osztrák császárról kialakított immár klasszikus képet, de azért felmutat néhány, az uralkodót mégiscsak jellemző, szeretetre méltó tulajdonságot, ami emberközelbe hozza személyét.