Japán népmesék - Kúnos Ignác válogatása + A kalóz királylány - Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek

Japán népmesék - Kúnos Ignác válogatása

Messze-messze tengeren túlra kalauzolnak el bennünket ezek az eredeti ősi japán népmesék, oda, ahol a Fudzsi szent hegye magasodik az ég felé. E hajdan szájról szára terjedő rövid tanító történetekben csodás módon életre kelnek a virágok, az állatok beszélnek, és mind-mind alapvető emberi tulajdonságokat hordoznak. A szamuráj leventék pedig útra kelnek, hogy ártó szellemekkel vívjanak meg, és varázslatos kardjukkal összecsapjanak a gonosszal. Nipponország régi meséiben a halandók lelke állatokba költözik, az istenek a Földre szállnak, a kő életre kel, mert ezen a cseresznyevirágos vidéken semmi sem lehetetlen. A kötetben szereplő 53 japán népmese témája és a történetek fordulatai ismerősek lehetnek nekünk, magyaroknak is, hiszen ezek is a jó győzelmével, az igazak megdicsőülésével zárulnak. A hajdani öreg japán mesemondó alapvető és örök emberi értékekre kívánta felhívni a hallgatósága figyelmét olyan szárnyaló képzelettel, amely földrészektől és népektől függetlenül ott él minden nép fiaiban. A kötetben közölt japán népmesék eredetileg 1930-ban láttak napvilágot a neves Kelet-kutató, Kúnos Ignác összeállításában. Most a TINTA Könyvkiadó újraszerkesztve, jegyzetekkel ellátva adja ki őket kicsik és nagyok okulására. E mesék olvasásakor megelevenedik előttünk a varázslatos távoli Kelet illataival, színeivel, ételeivel, szokásaival. Hagyjuk, hogy mindezek magukkal ragadjanak minket!

A kalóz királylány - Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek

2020-ban dr. Zalka Csenge Virág kapta az Év Gyerekkönyv írója díjat a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. A kalóz királylány a díjnyertes könyv párja. Az első kötet - alcíme szerint - Régi magyar népmesék mai gyerekeknek, a mostani pedig a világ minden tájáról gyűjt össze és mesél újra történeteket merész lányokról, megértő fiúkról és más, a közhelyeken túlmutató, izgalmas figurákról. A szerző gyakorló mesemondó, így a hagyományos történeteket a mai közönség érdeklődésének megfelelően válogatja és fogalmazza újra közérthető és szerethetően mai nyelven. Eközben megőrzi és továbbadja a mesék eredeti cselekményét, fontos kérdéseit és évszázadokon át őrzött, ma is elgondolkodtató, változatos kincseit.