Marvel

A Marvel Comics és megszületése

A Marvel Comics-ot Margin Goodman alapította 1939-ben. Goodman eredendően ponyvaregények kiadásával foglalkozott, viszont jó lehetőséget látott az ekkor igen nagy népszerűségre szert tevő képregényekben is. Hamarosan kiderült, hogy a képregények kiadásával egy jó döntést hozott. A gyűjteményt hamarosan újabb és újabb füzetek, szereplők gazdagították a rajongók örömére.

Később kisebb nagyobb hullámvölgyeket megélve, hol sikertelenebbnek, hol sikeresebbnek bizonyulva a nagy versenytárs DC Comics-nál, a Marvel egy hatalmas rajongói tábort és képregényvilágot épített föl. A képregényekben egyre fontosabbá vált a karakterek személyisége.

Fordulópontnak tekinthető a kiadó életében, hogy olyan jelentős szerzők jelentek meg a Marvel munkatársai között, mint Stan Lee, Steve Ditko, és Jack Kirby, akik kiemelkedő mértékben járultak hozzá a Marvel-képregények népszerűségéhez.

Marvel-képregények

Mikor jelent meg az első Marvel-képregény?

Az első Marvel képregény 1939 októberében jelent meg, ez volt a kiadó nevével megegyező című Marvel Comics. Főszereplője egy mutáns antihős volt, Namor herceg, a Torpedó, illetve egy android, Fáklya, aki nem keverendő össze a Fantasztikus négyes Fáklyájával. A képregény szinte már az első füzettől nagyon gyorsan népszerűvé vált. Az 1950-es évekre viszont az első szuperhősök vesztettek a fényükből, egy részük, köztük például az eredeti Fáklya rövidesen feledésbe is merült.

A Marvel-képregényekről általánosságban

A Marvel Comics sikerét követően újabb és újabb képregények jelentek meg. A kiadó második legidősebb, és egyben talán minden idők egyik legnépszerűbb szuperhőse lett az 1941-ben létrehozott Amerika Kapitány (Captain America Comics), aki elsősorban a világháború révén vált népszerűvé.

Ezt a népszerűségét pedig máig töretlenül megtartotta. Amerika Kapitány mellett számos egyéb fontos szuperhős is megjelent, például Miss Amerika és Vízió.

Később, hogy csak a legfontosabb képregényeket emeljük ki, megjelentek a sci-fi képregények is, például a Dr. Strange nevével fémjelzett füzetek. A kiadó megpróbált a lányok felé is nyitni, nőkről szóló, vicces kiadványokkal, több kevesebb sikerrel. Az 1950-es évek végén, 1960-as években aztán olyan jelentős karakterek és a nevükhöz kapcsolódó Marvel-képregénysorozatok születtek, mint a Fantasztikus Négyes, A hihetetlen Hulk, Pókember, Thor, Vasember, az X-Men, a Hangya és a Fenegyerek. Velük párhuzamosan pedig rengeteg ikonikus főgonosz látott napvilágot.

Jellemzője ezeknek a képregényeknek, hogy az eredeti megjelenésük alkot egy egységes, mondhatni eredeti univerzumot. Ugyanakkor több képregény gyakran újra is kezdődik, esetleg teljesen más univerzumban, de azonos karakterekre épülve játszódnak. Ez lehetőséget teremt új történetek elmesélésére, és új hősök, gonosztevők teremtésére, a régiek átértelmezésére is. Emiatt egyébként nem lehetséges egyetlen Marvel univerzum sorrend felállítása, időrend csak az egyes sorozatokon belül állapítható meg.

A legtöbb Marvel-képregény sorozat formájában jelenik meg, tehát néhány esettől eltekintve az a jellemző, az egyes füzetek szorosan vagy kevésbé szorosan, de kapcsolódnak egymáshoz, vagy folytatásosak, így is hozzájárulva a több szálon futó Marvel univerzum építéséhez.

Napjainkban a legnépszerűbb Marvel kiadványok között említhetők a Marvel Akcióhősök, illetve a Nagyalakú Marvel képregények című sorozat. Ezeken belül olyan kultikus szuperhősök rendelkeznek saját füzetekkel, mint Pókember, Marvel Kapitány, Thor, Deadpool, vagy Jessica Jones.

Marvel-könyvek

A Marvel–könyvek elsősorban azoknak szólnak, akik a képregényhősök világát ugyan szeretik, de a képregények olvasását kevésbé szívlelik. A rajongók örömére az egyes kiadványok regény formájában is megjelennek, így tudnak miből válogatni. Ezekben  nívós karakterek jól ismert történeteivel találkozhatunk, de nem a szokásos módon, hanem hagyományosabb elbeszélői stílussal. A Marvel-könyvek a szuperhősöket és történeteiket igen sokrétűen mutatják be, valójában szinte az összes fontosabb, népszerűbb karakter története megtalálható könyv formában is.

A Marvel-könyvek egy külön csoportját alkotják a Nagy Marvel regénysorozat egyes részei. Ezek bár egy-egy különálló történetet mesélnek el, valójában például a filmes Marvel univerzum, azaz a Marvel-moziverzum módjára építenek föl egy világot. A Nagy Marvel regénysorozat egyes darabjai külön-külön és egységes kiadásban is megkaphatók. 

Szintén sorozatjellegű kiadványa a Marvel könyvek világának az 5 perces Marvel történetek, amelyek esetében rövid, gazdagon illusztrált, de mégsem képregény jellegű kiadványokat vehetünk kezünkbe.

Ezenfelül szintén található a kiadványok között több, az összegző jellegű Marvel enciklopédia könyv, amelyek nem egy-egy történetet mutatnak be, hanem kulisszatitkokat, és kevéssé ismert részleteket foglalnak össze a szereplőkről, univerzumokról. Ilyen például a Marvel Pókember: Szereplők nagykönyve, de számos egyéb munka sorolható ezek közé.

Marvel-moziverzum

A Marvel könyvek és képregények népszerűségére alapozva már igen régen, az 1900-as évek közepén is jelentek meg filmes adaptációk. A filmtechnológia, a digitális effektek rohamos fejlődésével nyílt viszont meg igazán a lehetőség arra, hogy a szuperhős-filmek lenyűgöző képi világ mellett kerüljenek a mozivászonra, amely elengedhetetlen eleme ezeknek az alkotásoknak. Így az 1990-es, majd 2000-es évektől kezdve egyre több szuperhősfilm jött ki, mígnem a CGI technológia elterjedése megnyitotta a lehetőségét a filmekkel kapcsolatos minden képzelet felülmúlásának.

Mérföldkő jellegű volt az egyre nagyobb számban megjelenő Marvel filmek között A Vasember, amelyet 2008-ban mutattak be a Marvel moziverzum nyitódarabjaként. A következő években a legikonikusabb Marvel szuperhősök jelentek meg a mozivásznon és a televízióképernyőn, a legismertebb Marvel képregény történeteket feldolgozva. Ezek a filmek hol szorosabban, hol lazábban, de összekapcsolódtak, így teremtve egy konkrét univerzumot, vagyis moziverzumot. Ez folyamatosan bővül újabb és újabb filmekkel, valamint sorozatokkal, miközben a régi szereplők eltűnnek, és újabb és újabb karakterek kapcsolódnak be.

Marvel-szereplők

Valamennyi Marvel-szereplő bemutatása csaknem lehetetlen feladat lenne. Még akkor is, ha csak a legfontosabb hősök, antihősök, valamint gonoszok bemutatására törekednénk, valamint nem vennénk figyelembe, hogy az eredeti univerzumokon kívül milyen más és más személyek vették föl az adott szuperhős alteregóját. Mégis érdemes lehet néhány fontosabb személyt, illetve annak eredetét, eredeti megjelenését pár szóban bemutatni, akik a legjelentősebb mértékben befolyásolják a Marvel képregények, és általánosságban a Marvel világát. 

Amerika Kapitány

Az első igazán híres, és máig népszerű karakter Amerika Kapitány, eredeti személyazonossága alapján Steve Roger. 1941-ben megalkotott szuperhős, kifejezetten a háborús propagandára építkezve, az első igazán ikonikus jelenete, mikor Adolf Hitlert üti meg. Első megjelenésére a saját képregényében került sor, később viszont gyakran megjelent más szuperhősök mellett is, illetve kulcsfigurája a Marvel: Polgárháború, valamint Bosszúállók képregényeknek.

Vasember

Vasember első megjelenésére 1963-ban került sor a Tales of Suspense című antológiában, amikor Tony Stark iparmágnás, playboy magára öltötte híres páncélját egy, a vietnámi háborúban elszenvedett sérülését követően. Bár jóval később jelent meg a képregények lapjain mint Amerika Kapitány, hozzá hasonlóan kultikus, vele sok tekintetben párhuzamba állítható karakterről van szó. Ezt erősíti meg például a Polgárháborúban megjelenő szembenállásuk is.

Pókember

Pókember első megjelenése 1962-re tehető, és az Amazing Fantasy című sorozathoz köthető. Ebben jelenik meg először Peter Parker, akit megcsíp egy radioaktív pók, aminek köszönhetően különleges képességeket szerzett. Pókember, illetve Peter Parker története azért különösen fontos, mert a karakterhez kapcsolódó inkognitót szimbolikusnak gondolta az őt megalkotó Stan Lee (bárki lehet szuperhős), másfelől pedig mert ő az első tinédzser szuperhős. Így Peter Parker korszakalkotó szereplője nem csak a Marvelnek, hanem a teljes képregényvilágnak.

Hulk

Pókemberrel egyidős a megjelenés tekintetében Hulk, vagyis a jelentős gammasugárzás következtében tomboló zöld szörnnyé váló Bruce Banner. Hulk egy önálló képregénysorozattal, a The Incredible Hulkkal jelent meg a Marvel univerzum szereplői között. Hamar nagy népszerűségre tett szert és kultikus alakká változott.

Fekete özvegy

Fekete özvegy, azaz Natalia Alianovna Romanova, vagy Natasha Romanov, időnként Nathalie egy orosz bérgyilkosnő. Eredendően a KGB képezte ki, és szovjet ügynök volt, ám a képregényekben megismerjük kettősügynökké válásának történetét, amelynek köszönhetően a pozitív hősök közé kerül Fekete özvegy, és lesz például a Bosszú Angyalainak is tagja. Első megjelenésére a Tales of Suspense sorozatban került sor 1959-ben.

Venom

Venom képességei alapján, eredetileg Eddie Brock, Pókember “gonosz alteregójának” is tekinthető. Eredetileg, cameo-szerűen 1984-ben jelent meg a Marvel Super Heroes Secret sorozat egyik részében. Azonban mivel a megalkotója és a Pókember képregényekért felelős munkatárs nem jutottak közös nevezőre a fekete pókruha eredetére vonatkozóan, ezért ekkor még nem vált belőle állandó szereplő. Így a hagyományosan ismert Venom csak 1988-ban jelent meg a képregények lapjain, egészen pontosan a The Amazing Spider-Man 300. részében, két cameót követően.

Ms. Marvel, vagy Marvel Kapitány

Marvel Kapitány vagy Ms. Marvel, eredeti személyiségét tekintve Carol Danvers. Szuperképességét egy földönkívüli (Kree) eredetű berendezésből származó sugárzástól kapta. Danvers először 1968-ban jelent meg a Marvel Super-Heroes 13. számában. Eredetileg Marvel Kapitány (Captain Marvel) egy teljesen más karakter volt, azonban napjainkban általánosságban Ms. Marvel viseli ezt a személyiséget. Érdekesség továbbá, hogy a nagy konkurens, a DC is rendelkezik egy saját Marvel Kapitánnyal.

Marvel újság

Legvégül érdemes pár szóban kitérni a Marvel újságok kérdésére is, ám ezúttal egy fogalmi félreértést kell tisztáznunk. Mivel eredendően a képregények újság formában jelentek, illetve részben jelennek meg napjainkban is, ezért sokak újságokként gondolnak a képregényekre. Állandósult a “képregényújság” szókapcsolat is. Ugyanakkor mivel ezek nem klasszikus értelemben vett magazinok, cikkekkel, interjúkkal, vagy akár rejtvényekkel, így pontosabb szóhasználatnak tekinthető a képregény kifejezés, ezért kerüljük mi is a Marvel újság használatát.