Stieg Larsson

A svéd származású Stieg Larsson a Millenium-trilógia címen elhíresült könyvsorozat szerzőjeként vált ismertté. Életében nem övezte különösebb hírnév – főként az Expo címet viselő antirasszista folyóirat szerkesztése kötődött a nevéhez. Írói sikerét nem érte meg: néhány hónappal a trilógia első kötetének megjelenése előtt váratlanul elhunyt.

Stieg Larsson

Stieg Larsson 1954-ben született a Svédország északkeleti részén elhelyezkedő Umeå településen. Szülei nagyon fiatalok, mindössze tizenhét évesek voltak a születésekor, ezért Larssont a nagyszülei nevelték fel. Nagyapjától, Severin Boströmtől baloldali politikai kötődést örökölt: fiatal korában libertáriánus szocialista, később pedig libertáriánus anarchista volt. Tizenhét évesen autóstoppal Algériába utazott, később pedig Egyiptomba is eljutott. Ekkoriban történtek első írói szárnypróbálgatásai is: egy svéd sci-fi újságnál próbálkozott, ahová két írását is beküldte, ám a szerkesztőség visszautasította azok megjelentetését.

Stockholmban újságírást tanult, majd a Tidningarnas Telegrambyrå-nál (az MTI svéd megfelelőjénél) kezdett dolgozni. Az elnyomás elleni küzdelem elkötelezettjeként egész életében aktív politikai érdeklődés jellemezte – ennek legmarkánsabb megnyilvánulása az Expo címet viselő antirasszista folyóirat volt, amelyet 1995-ben kezdett szerkeszteni. Stieg Larsson cikkei és egyéb politikai témájú írásai miatt folyamatosan neonáci csoportosulások támadásaitól tartott – nem alaptalanul, előfordult ugyanis, hogy az irodája előtt baseballütőkkel felszerelkezett skinhead csoport gyülekezett.

Élettársával, az építész Eva Gabrielssonnal tizennyolc évesen ismerték meg egymást – sosem házasodtak össze, de évtizedeken keresztül, Stieg Larsson haláláig éltek együtt. Nyugdíjas éveiket Larsson regényeiből tervezték megalapozni – nem számítottak különösen nagy bevételre, de stabil anyagi biztonságot reméltek tőle, illetve a befolyó összeg egy részét az Expóra szerették volna költeni. A tetovált lány című első kötet megjelenése előtt pár hónappal azonban Stieg Larsson váratlanul elhunyt, regényeinek jogutódai pedig – tekintve, hogy Larsson sosem írt végrendeletet – az apja és a testvére lettek.

A Millenium-trilógiában több műfaj sajátosságai keverednek, a cselekmény azonban egyértelműen a krimi műfaji keretein belül helyezi el a történetet. A regények több ponton is párhuzamot mutatnak Stieg Larsson életével: a történetben szereplő havilap, a Millenium az Expóra hasonlít, az újságíró Mikael Blomkvist karaktere pedig magára Larssonra, sőt neonáci csoportok is feltűnnek a könyvekben.

A Millenium sorozat alapján több adaptáció is készült: 2009-ben a svédek forgattak három filmet az egyes kötetek alapján, 2011-ben pedig amerikai-norvég-svéd koprodukcióban, David Fincher rendezésében készült mozi A tetovált lány címmel.

Stieg Larsson: Millennium-trilógia

A Millenium-trilógia Stieg Larsson posztumusz megjelent krimisorozata. A regények sorrendben a következők:

• A tetovált lány (2005)
• A lány, aki a tűzzel játszik (2006)
• A kártyavár összedől (2007).

Az első kötet eredeti, svéd címe A férfiak, akik gyűlölik a nőket volt, ezt azonban angol nyelvterületen A Tetovált lányra változtatták – az eredeti címet ugyanis kevésbé skandináv krimihez, mint inkább önsegítő könyvhöz illőnek találta az angol kiadó. Később Magyarország is ezt a gyakorlatot követte, így nálunk is a regény címének angol változata vált ismertté. Az esztétikai és könyvpiaci szempontokat előtérbe helyező módosítás azonban azzal járt, hogy elfedte a regény feminizmusára történő markáns utalást, amit az eredeti cím kétségtelenül tartalmazott.

A Millenium könyvek karakteres vonása a női perspektíva: a történet fókuszában egy erős nő, Lisbeth Salander áll, aki a patriarchális berendezkedés számos negatívumát (bántalmazó apa, hímsovinizmus, nemi erőszak) megtapasztalja élete során. Ahelyett azonban, hogy megtörne, szétfeszíti azokat a kereteket, amelyeket a férfiközpontú társadalom a nőknek szán. Lisbeth mellett a regények másik kulcsfontosságú szereplője Mikael Blomkvist újságíró, aki az első kötetben megbízást kap egy negyven évvel azelőtt eltűnt lány esetének felderítésére. A feladat teljesítéséhez azonban szüksége van Lisbethre – ez a tény pedig szintén kiemeli a trilógia feminista narratíváját.

Bár Stieg Larsson állítólag több kötetet is tervezett, váratlan halála miatt a Millenium-trilógia folytatás nélkül maradt. A 2010-es években azonban a szintén svéd származású David Lagercrantz három további résszel gazdagította a sorozatot:

• Ami nem öl meg
• Mint az árnyék
• A lány, aki kétszer élt.

Svéd krimik

Az utóbbi évtizedekben terjedt el a skandináv krimi mint műfaji megjelölés, amit a krimi jellegzetes alműfajaként tartanak számon, és amely lokalitását tekintve elsősorban Svédországhoz, Norvégiához és Dániához köthető – bár újabban Finnország és Izland is ide sorolódik. A ’90-es évek óta a skandináv krimi – vagy ahogy angol nyelvterületen hivatkoznak rá, a nordic noir – egyre népszerűbbé válik nemcsak az irodalomban, de az adaptációk megjelenésével a filmművészetben is.

A műfaj jellegzetes ismertetőjegyeinek tekinthető a borongós, melankolikus, nemritkán nyomasztó atmoszféra, a realista ábrázolásmód, valamint az erőteljes társadalomkritika. A skandináv írókra kevésbé jellemző a nálunk megszokott kettéosztottság a popkultúra és a „magas irodalom” között, így számos szépíró alkot a skandináv krimi műfajában is. Ennek köszönhető, hogy a szövegek többnyire irodalmi szempontból is magas minőséget képviselnek – amellett, hogy a krimiolvasás egyértelmű megoldásra záruló, kikapcsolódást jelentő élményét is biztosítják. Magukban hordozzák tehát a legjobb krimi könyvek esszenciális tulajdonságait – ráadásul a magyar olvasók számára a skandináv közeg izgalmas egzotikumot is jelent a krimi könyvek palettáján.

Legjobb krimi könyvek

A változatos és széles spektrumot átfogó műfajnak számos tehetséges képviselője van – Stieg Larsson mellett talán Henning Mankell és Jo Nesbo nevét ismerik a legtöbben. A skandináv krimi megalapozóinak egyébként a svéd Sjöwall – Wahlöö szerzőpáros tekinthető, akik a ’70-es években adták ki népszerű regénysorozatukat Martin Beck nyomozóval a főszerepben. Szintén a svéd krimik úttörője Henning Mankell, aki elsősorban a Kurt Wallender nyomozóról szóló történeteiről ismert – a karakter az Arctalan gyilkosok című regényben jelent meg először. A norvég Jo Nesbora sokan az új Stieg Larssonként tekintenek – duplacsavaros történetei és éles társadalomkritikája rendkívül népszerűvé tette az általa írt krimiket, melyeknek Harry Hole az egyik legismertebb figurája.